Honosítás

A nem magyar állampolgár a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényben (a továbbiakban: Ápt) meghatározott feltételek teljesítése esetén, meghatározott eljárás eredményeként nyerheti el a magyar állampolgárságot. A honosítás feltételeit és a kedvezményezett személyi kategóriákat az Ápt. 4. § -a állapítja meg.

I. A honosítási kérelem benyújtásának általános feltételei
- a kérelmező a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően meghatározott ideig –
bevándoroltként, letelepedettként, menekültként, oltalmazottként elismert személyek, valamint a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők köre – folyamatosan Magyarországon lakott és állandó bejelentett lakóhellyel (lakcímkártyával) rendelkezik (az időtartam számítása a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vételtől számítódik, továbbá a kérelem benyújtását
megelőző itt lakás előírt időtartama változó attól függően, hogy a kérelmező melyik honosítási
esetkörbe tartozik),
• büntetlen előélet, valamint büntetőeljárás nincs folyamatban a kérelmező ellen,
• biztosított magyarországi lakhatás és megélhetés,
• a kérelmező honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,
• alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát kell tenni, kivéve, ha ez alól az Ápt.
alapján mentesül és magyar nyelvtudását igazolja.

A magyar állampolgárság megszerzésének nem feltétele a külföldi állampolgárságról való lemondás, azonban egyes országokban a más állam állampolgárságának megszerzése eredményezheti az eredeti állampolgárság elvesztését (ezzel kapcsolatban javasoljuk, keresse fel hazája illetékes szervét vagy annak külképviseletét).

A honosítási kérelem benyújtását megelőző, fent említett időtartam az egyes esetkörök
vonatkozásában a következő.
I.1. Amennyiben a nem magyar állampolgár nem tartozik az alábbi kedvezményes honosítási esetkörök valamelyikébe, honosítási kérelmét a lakcímbejelentéstől számított nyolc év elteltével nyújthatja be az általános feltételek teljesülése mellett.

I.2. Háromévi folyamatos magyarországi itt lakás után - az általános feltételek teljesülése mellett - kedvezményes honosítást kérhet az a nem magyar állampolgár, aki:
• magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban* él, vagy házassága a
házastárs halálával szűnt meg,
• kiskorú gyermeke magyar állampolgár,
• magyar állampolgár fogadta örökbe (és időközben nagykorúvá vált),
• magyar hatóság menekültként elismerte vagy
• hontalan.
Kedvezményesen honosítható a magyar állampolgárságú szülők által örökbefogadott kiskorú, egyúttal esetében a Magyarországon történő lakhatás, illetve megélhetés biztosítása nem feltétel, amennyiben büntetlen előéletű, valamint ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, illetve honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti.

I.3. Ötévi folyamatos magyarországi itt lakás után – az általános feltételek teljesülése mellett –
kérheti a honosítását az a nem magyar állampolgár, aki:
• Magyarország területén született,
• kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet.
Kiskorú gyermek esetében el lehet tekinteni a fenti, meghatározott időtartamú magyarországi ittlakástól (elegendő, ha a gyermek állandó bejelentett lakóhellyel /lakcímkártyával/ rendelkezik Magyarországon), amennyiben a honosítást a szülővel együtt kéri, vagy a szülő már megszerezte a magyar állampolgárságot.
A honosítási kérelmet személyesen,
• a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál,
• a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájánál,
• a magyar konzuli tisztviselőknél (a kérelem elektronikusan előkészíthető a Konzinfo Ügysegéd
rendszerben: https://konzinfougyseged.mfa.gov.hu), illetve
• az állampolgársági ügyekben eljáró szervnél lehet benyújtani.

II. Kötelező mellékletek
• honosítási kérelem nyomtatvány, valamint – amennyiben a kérelmezőnek történt külföldön
anyakönyvi eseménye és az hazailag anyakönyvezésre még nem került – külföldön történt
születés, illetőleg házasságkötés hazai anyakönyvezése iránti kérelem adatlap,
• a kérelmező eredeti születési anyakönyvi kivonata és a családi állapotát igazoló eredeti
okmányok (pl.: házassági, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését igazoló, halotti anyakönyvi
kivonat, jogerős bontóítélet. (Az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar nyelvű fordítással és –
nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell
csatolni.),
• magyarországi lakhatás és megélhetés igazolására alkalmas iratok.
II.1. Magyarországi lakhatás igazolására alkalmas iratok.
• saját tulajdonú ingatlan esetében 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap,
• bérlemény esetében, a lakásbérleti szerződés, valamint a bérbeadó tulajdonjogát igazoló 3
hónapnál nem régebbi tulajdoni lap,
• befogadott személy esetében, a befogadó nyilatkozat, valamint a befogadó tulajdonjogát igazoló 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap.
* Házasság házastárs alatt a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. § (1) bekezdése értelmében a bejegyzett élettársi kapcsolatot, illetve bejegyzett élettársat is érteni kell. A bejegyzett élettársakat mindazok a honosítási kedvezmények megilletik, mint a házasságban élőket.

II.2. Magyarországi megélhetés igazolására alkalmas iratok.
• a kérelmező (valamint házastársa) adóhatóság (NAV) által kiállított az előző három évről szóló
jövedelemigazolása és az utolsó háromhavi jövedelmét tartalmazó munkáltatói igazolás,
• nyugdíjas személy esetében a nyugdíjmegállapító határozat fénymásolata (az adott évre
vonatkozóan),
• eltartott személy esetében, az eltartási nyilatkozat, valamint az eltartó jövedelemigazolása (a
fentiek szerint).
A kérelem elbírálását elősegíti, ha csatolja a bevándorlást vagy letelepedést engedélyező, illetve a menekültügyi hatóság határozatának, továbbá az állandó tartózkodásra jogosító engedélyének fénymásolatát.

III. Alkotmányos alapismeretek vizsga
A vizsgára a kérelmező Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) Jogi és
Koordinációs Főosztályán jelentkezhet személyesen, postai úton vagy elektronikusan.
A vizsga díja a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötven százaléka.
A vizsga alól mentesülők köre:
• a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes személy,
• aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben szerzett végzettséget
és a kérelem benyújtásakor csatolja a végzettséget tanúsító bizonyítványt, illetve az
oklevél/diploma közjegyző, vagy a kibocsátó intézmény által hitelesített másolatát,
• a kérelem benyújtásakor 60. életévét betöltötte,
• igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a
vizsga letételére, és a kérelem benyújtásakor csatolja az erről szóló, a betegség jellege szerint
illetékes szakintézmény igazolását.